Családi kör - más nyelveken

            Eszperente nyelven

Este lett, este lett: csend lett egyszerre!
Szelek eperleveleket rezegtetnek, fekete felleget festenek,
Neszeznek repdesek, egyre egyre veselkednek,
De egyszerre elcsendesednek.
Meglehet rengeteg gerezd menne messze
Eltespedt brekecsek ezer fele mennek szerte
Le fel reppen egy repdes, mely este szeret egyen
Rekedten zeng egy pelyhes elfeledett elemnek hegyen.

Kertben tehene tele s tele tejjel
Nene kedves megyen, mert meg kellett fejje:
Tehene nem vehemensen, csendesen eszeget,
Cseppecske tehenecske egyre enne tejet.
Megjelent egy csendes selymes, nem keres eledelt
Csendben neszez, teste elkeskenyedett
Leseget s egyszerre
Sebesen bent terem.

Beleshetnek, megperzselt levelek mellett leselkednek
Jelezve: Gyere be! Gyere be!
Elejben tesped kedvenc ebe
Fekhet, de nem mehet be, esetleg eleje.
Bent kedves nene tejet lefelezte
Pendelyes gyermeket tejjel megetette.
Csepp gyermeksereg mellette
Ezer szemet vetnek s kedvesen szeretgetnek.

Menyecske, nem kelt el, kellett egyet melegbe tegyen
Fejlett s termetes, szebbet keresve se lelhetnek egyet sem
Szerkezetet melegebbre fejleszt: meglett melyet felvegyen,
Meleg szerkezettel elrendez, mert reggelre fel kell vegyen.
Kedves gyermek sereg mese mellett
Ezt s emezt szemezget
Lefejtve ezeket meleg helybe tesznek:

Cseppecske gyermek kenyeret eszeget;
Elszenesedett elemet lenget s tekerget kereket.
Egyel feljebb gyermek szeme egy helyre mered
Meglehet felszenteltnek kellene lenned,
Szentnek szentelne kegyelmed!
De e gyermeknek nem ment el esze
Zene s versek melyeket megkedvelt
Lelkesebben tenne ezeknek eleget.

Egyet rezzen egy nyeles szerkezet, emberem letette
Terhet leemelte, egyenest egy szegre feltette.
Gyermek sereg egyre keresget benne
Egy szelet kenyeret esetleg benne fellelhetne.
Hej! De ez nem egy szelet, egy cseppecske szerzet.
Fergeteges kedve lett gyermek seregletnek
Egy kel levelet e szerzettel esetleg megetethetne.

Emberem megjelent kedvesen, kellemes legyen ezen est.
Letelepedett, ezzel elernyedve lett e megterhelt test.
Len pendellyel fejet letenyerelte
Rengeteg teher erezetet metszett bele.
De kedves gyermek seregre lesve,
Fekete felleget el hesseget, s kedvre lel benne.
Szerte menjen ezer terhe;
Kedves neje megjelenve, ezen kedve felderengne.

Elejbe megy kedves neje
Kellene egyen egy keveset leterhelt embere.
Elhelyezett egy termetes terepet
Erre tett fel egy keveske eledelt.
Nem kell egyen sem gyermek, de kedvese sem,
De embere esedez: Gyertek egyetek velem!
Kedvre tesz szert, mert vele esznek
Egyet egyet elejbe tesz gyermekeknek.

De megrezzennek, eredj vesd szemedet gyermekem!
Egy ember esedezve helyet keresne egy estre bent.
Jer kedves ember ne legyen elveszett,
Keserves lehetett, egy sem engedte be.
Gyere be!, felelt e menyecske
Erre fel egy embert ereszt be.
Legyen ezen este megszentelt
Kendekre s eledelre egyszerre.

Meglesz, meglesz: felelte emberem
Kedvesem tegyen eledelt bele, mert keveslem ezt.
Gyere beljebb ember, fenekelj le mellettem
De nem szeretne, esetleg terhes legyen,
Teljen benne kedve s egyen velem!
Kedvtelve eszeget ember, ember mellett
Levezetnek egy egy nyeletet emellett.
Eszmecsere nem lesz, mert nyelnek
Ez terhes lenne ezen embereknek.

De mert ettek s ez befejezve lett,
Ember embernek felelgessen, mert ezt kellett.
Megeredt nyelve, ezennel belekezdett.
S eszmecsere egyre egyre terjedelmesebb lett.
1.-Emlegette, embereknek lett rengeteg keserve,
S ebbe belemelegedve egy szerve hevesebben vere.
Emleget embereket, szeme tele s tele lett-
El kellett menjenek, rengeteg ember kegyvesztett lett.

Megemlegette, mert el lett kergetve
Messze messze, de ezennel megjelenve.
2.- Termetesebb gyermek erre jegyzetet letette
Kerekedett szemmel les, e mese felkeltette.
S mert megreked e mese ezennel belekezd:
"Ne fejezd be ember" - esengve esedez.

"Nem mese ez Te gyerek,"- ezt ne feledd,
Felemelt fejjel, megest egyenest belekezd.
Csendben, egyetlen egy neszt sem ejtenek
Egy ember sem, de menyecske meg egyszer sem:
S mert nem mer szembe menjen feleletnek
Hevesen venne egyet, termetesebb gyermek feleljen meg ennek...
El telt nem egy esztendeje, nem lel feleletet,
Megreked s nem lesz neje egy embernek sem.

Este lett, este lett... szenes lett vesszeje,
Nem ered meg heve egyetlen egyszer se.
Gyermekek szeme leereszkedve
Fejet s testet bekebelezett nene keze.
Feleletbe nem kezdenek, egyre csendesebbek lesznek
De egy selymes szerzet megrekesztette e csendet.
Megvetnek egy fekhelyet e helyt lentre
S csend telepedett emberre, gyermekre s e helyre.

                                       Forrás:

               A fizika nyelvén

Este van, este van, erők nyugalomba.
Ferdén van sávozva az eperfa lombja.
Zúg az éji bogár, sebessége v0,
F erő hat rá, azután elnémul.
Nyomatéka lészen valamennyi rögnek,
m tömegű békák szanaszét görögnek.
Udvaron egy tehén szaggatottan látszik,
Dugattyú, szivattyú meleg tejben ázik.
Jön egy futó macska és hármasba kapcsol,
De oly hirtelen fékez, hogy majd' elpatkol.
Az ajtóban hasal egy kiszolgált kutya,
Lábát a harmadik képsíkon átnyújtja.
Benn a technikusné megszűri a tejet,
Deformált fiának enged inni egyet.
Körül az apróság Heron-labda mellet,
Csúszó- és gördülő csapágyakat kerget.
Dudálás hallatszik, megjött már a gazda,
Ne kapjon defektet a hátsó gumija! 

A gazdán kék overálruha fekszik,
Statikus terhelés nyomja szegény lelkit.
Homlokát megtörli porlepte ingével,
Egésznap szántott a jó német ekével.
Kétütemű pipáját a zsebéből kihúzza,
Egy ütemben rágyújt, a másikban megszívja.
Térül-fordul ám a jó háziasszony,
Illő, hogy urának nyersanyagot hozzon.
Gépszalagon hozza az egyszerű ételt,
Jól kiszámították a kerékáttételt!
De vajon ki csenget?
Nézz ki fiam, Sára!
A csengő zsinorját rezgőmozgás rázza.
Egy vándor van odakint, ki is dobná Sára,
Ám a vendég bejön, s jó estét kívánna.
De már menne is a szegény,
Csak nem hat rá az erő,
Működik a gazda, mint kétkarú emelő.
Kiveszi a vándort tulajdon székéből,
Gyorsulást ad a szoba közepéről.
A vándor először forgómozgást végez,
Azután megjátszik egy TU-154-est.

                                           Forrás:

                     Mai nyelven

Reggel van, reggel van, mindenki ideges
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglya fejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.

Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!

Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.

Wc-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.

Mire a rádió mondja a hét tizet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.

A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.

Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.

Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,
És a WC-tartály sistereg egy picit...

                                             Forrás:

                XXI. századi nyelven

1. Este van, este van, ki-ki tévézik,

feketén bólintgat a rádió gombja.

Zúg a tévé, ráüté a gazda,

nagyot koppan akkor, s azután elhallgat.

Mintha lába kelne valamennyi rögnek,

a chipsek szanaszét görögnek,

csapong a gesztenye az ereszt sodorván,

nyikorog az óra csonka régi tornyán.

2. Az utcán fehérlik aszfaltnak csíkja,

éppen egy kamion világít rajta.

Épp szól a telefon, fiú hívja apját,

óvakodva mondja, megverték csapatát.

Az apa megnyugtatja, nem nagy baj az fiam,

de leteszem, mert a számla nő folyamatosan.

Beáll a nagybáty a Porcheval nyomban,

de a garázskulcs is elveszett, mit csináljunk mostan?

3. Nyitva áll az ajtó, s az elemlámpa fénye

oly erősen süt ki a járda szélére.

A szobában sétál egy játékos kutya,

a legóra lábát és egyre száját nyújtja.

Benn a kisgyerekek hot weels-eznek szépen,

az anya rájuk szól: A kutya rágja éppen!

Aztán elvegyül a gyermektársaságban,

mint kismacskák közé anyjuk dorombolása.

4. Egy eladólány a lámpába villanykörtét rak,

s körötte a legyek a fényre rákapnak.

Vasalót kapcsol be, a mosógép készen,

csak vasalás híja, de reggel vizsga lészen.

Körül az apróság vidám zene mellett

ügyes kis verset, mesét szemelget.

Időnként a netre fel is tesznek egyet-egyet,

az világosítja fel nyiladozó értelmüket.

5. A legkisebb fiú videojátékot kér, s harcol,

tűzkarddal van, néha egy sárkányt meg is karcol.

Épít a nagyobbik a legóból egyre másra,

e fiúból mérnök lesz, akárki meglássa!

Legalább így szokta mondani az apjok,

noha a fiú nem a tervrajzon kapkod,

jobban kedveli a más legófajtákat,

Bazilikát csinálni maga is próbálgat.

6. Rezdül a laptop most, letevé a gazda,

táskájába teszi, s azt a fogasra akasztja.

Kutat az aprónép, örülne, ha benne,

lejárt bankkártyát, lejárt csekket lelne.

Rettenve sikolt fel, amelyik belényúl.

Jaj! Talán egy hörcsög vagy talán tű szúr?

Nincs horrorfilm, aludni se tudtok majd éjjel,

nézhetünk majd valamit a DIGI-ről éppen.

7. Az apa hozza befizetett csekkjét,

leül, hogy kitöltse fia ellenőrzőjét.

A tévét letörli vadiúj ingével,

bosszantja az anyát, ki most vasalta éppen.

De amint körülnéz a víg csemetéken,

ezt az ing dolgot elfelejti szépen.

A távirányítót a tartóból előkeríti

Nyájas szavú nője csatornát vált néki.

8. Nem késik azonban a jó háziasszony,

Kellő, hogy fiának DDMT-t hozzon.

kiteszi középre a számítógépet,

abba teszi bele az aktuális képet.

Maga látta ő már, a férjnek sem érdekes,

de fia unszolja, apa viszont éhes.

Jobban esne, hogyha mindnyájan ennénk,

de a fiú mondja: Csak az utolsó fejlesztést, kérlek!

9. Jaj! Vajon ki zörget? Nézz ki fiam, Sára!

A villanyszámlát hozták, nem hagynak már éjszakára!

Miért most fizetnénk be, ha fizetés nincsen,

az anyagi helyzetben szerencsénk úgysincsen.

Visszajő a lányka a beszedőt behívván,

nagyképűen lép be az, csak egy kis pénzt kíván.

Mondtam már, hogy pénzügyileg esélyünk sincsen,

de a sok tartozást kifizetjük kincsem.

10. Ideges a gazda, örülne, ha lenne

egy kis megértés a munkahelyi rendben.

Akkor híja szépen: Nézzük meg a gépen!

Rá is áll az könnyen, pedig menne már éppen,

s mérgesen mondja: Viszlát! Letettem a vizsgát!

Az apa megkönnyebbül, s bekapcsolja a tévét,

Híradót néz, este azzal tölt félórát,

gyerekeit hívja össze, hogy jól érezze magát.

11. De mikor a Híradónak vége,

nem nehéz helyen áll az apa beszéde.

A házimozi lassanként, valamint a patak,

a szavak belőle folyamatosan áradnak.

Az idősb fiú is bezárja a gépet,

figyelmes arcával a tévé elé görnyed.

S mihelyt a gyilkos megáll a filmben,

mindenki megdermed, s egymáshoz simulnak szépen.

12. Ne féljetek gyerekek! - így feddi az apjuk,

Ez nem igaz, csak forgatva van, a HOLLYWOODI filmklub.

Néma kegyelettel függenek a szaván,

a tévéfilm folytatódik, de előtte reklám.

Ezt mikor meghallják, mérgelődnek bőszen,

de mikor a gyilkos lelepleződik, a vélemény köztes.

Mindenki fáradt, a filmnek is vége,

Alszanak mind, villanyoltás lészen.

13. Este van, este van, semmi sem világít,

Az este tárja ki most hamvas szempilláit.

Szemében ott a csillagok fénye,

S a hold világít csak a föld felszínére.

Bent a házban is a csend honol,

közbe-közbe csupán a macska dorombol.

A modern világban mindenki alszik már,

Csak a csend ÜVÖLT éppen, mikor átveszi hatalmát.